A verseny előtti utolsó edzés…

Tegnap este az utolsó felkészülési edzésen vettem részt. Az “óvónénis” hajóban ültem, ahol a jó idő ellenére is csak kilencen voltunk. Sebaj, így is kifutunk. Az amúgy csicsergős csapat tegnap egészen csendes volt. Mivel nem volt olyanDunapart Százhalombatta feszített a tempó, egy kicsit nézelődtem. Egyébként ritkán szoktam, hisz főleg az “útra” koncentrálok de tegnap más volt. A hangulat, a terep, nem is tudom.

A csend és a nyugalom valahogy egészen megülte a hajót. Furcsa fényekben úszott a part, annak ellenére hogy a nap már régen nem sütött. Könnyen ment a hajó, a Duna mintha engedelmeskedett volna a csapásoknak.

Jól eső, kellemes fáradtsággal tértem haza. Ez a nap olyan más volt mint a többu. A Duna egy új oldalát mutatta meg.

A felkészülés jegyében…

A lelkes csapat nem bízza a véletlenre. Nem csak úgy evezni fogunk vaktában hanem gondos felkészüléssel készülünk a “hosszú evezés”-re. Mindez nem jött volna létre, ha nincs tán a csapat leglelkesebb embere, vagyis motorja, Ilinyi János.

Ki is ez a csapat? Jobbára  a Kajak Mesterek Klubja evezős csapat.